Számot vetek

Igen. Olyan, mintha ez az egész évem erről szólna. Rengeteg helyzet, amit ki, át és újra kell értékelnem. Néha fáj, van, hogy újra és újra ugyanarra jutok, amit most már nem hagyhatok figyelmen kívül. Több mint 50 évet megélve életem tudatos időszakában sok tanulságot hordoz, és szerencsére, nagyon fontos, általam pozitívnak megélt tapasztalatra építve tudom újraindítani, vagy csak megerősíteni, amit szükségesnek érzek.

Ehhez idő kell. A nyár erre csodálatos lehetőségeket kínál. Amit idén ki is használtam. Úgy érzem, jól. Átgondoltam, milyen magokat érdemes még elszórnom a kertben, és a nyarat a feltöltődés mellett arra szántam, hogy újraalapozzak pár dolgot.

Ami itt látványos lesz/lehet: szétválasztom az én-blogom a munka-tanítós felületemtől, aminek új honlapját készítettem el és egyre inkább feltöltöm.

Ez a Virtuáliskola.

Nagyon-nagyon élveztem, ától cettig a saját ötletem, saját fantáziám, tudásom és kezem munkája. És ez az, ami nekem olyan nagyon fontos. Irdatlan energiákat tudok befektetni egy-egy feladatba, általam kitűzött cél elérésébe. Élvezem ezeket a folyamatokat is. És boldoggá tesz, ha vannak hozzá társaim. És mindig vannak, de mindig van, akit el kell engednem. Ez sose könnyű, de így van rendjén.

Így aztán volt sok időm nyáron pihenni és elgondolkodni ezen, miért keresek újra és újra és újra társakat, miért nem csinálom egyedül, amire egyébként tökéletesen képes vagyok.

Valahol talán bennem van, hogy kell a támasz, a biztonságérzet. A megerősítés.

De én inkább azt hiszem, arra az élményközösségre vágyom, hogy a semmiből születik valami, valami jó, valami fontos, valami hasznos, és annak együtt tudunk örülni.

Hát most sok ilyen eredményt mutatok meg, hiszen a Virtuáliskola sok-sok év és rengeteg munka esszenciájából kelt életre, a működésmódunk, a bennünk bízó kamaszok és szülők közössége, a honlap szintén.

De ami ennél is motiválóbb számomra: nem csak az elért eredményekről, a létrejött és működőképes megoldásokról tudtam számot adni magamnak, hanem látom, ahogy a mostanság elvetett magok jó talajra érnek. És rettentően reménykedem, hogy hamarosan ezek is szárba szökkennek.

Hogy mit élek át, hogy viszonyulok a világhoz, magamhoz, a körülöttem élőkhöz, arról itt írok tovább, itt, ahol most is.

A Virtuáliskolában pedig elérsz, ha velem tartanál, tőlem kérnél segítséget, támogatást, vagy egyszerűen csak élvezetesnek, sőt hasznosnak találod, amiket ott olvashatsz, vagy örömmel csatlakozol ott kínált programjainkhoz, veszed igénybe a szolgáltatásainkat.

És ha már nyár, pihenés és némi megállás, próbáld ki, milyen jót tesz egy ilyen számvetés. Annyi minden átértékelődik, hátha neked is segít!

Feltöltő és élvezetes nyarat kívánok!